Áramfogyasztás

Publikálva: 2021.05.18.

Az elektromos áram termelése és felhasználása hozzávetőleg a teljes szén-dioxid-kibocsátás egynegyedéért felelős*. Ezen belül 30 százalék körül alakul – vagyis az iparral és a közlekedéssel azonos nagyságrendű – a háztartások részaránya, tehát az elektromos áramfogyasztás kapcsán létrejövő károsanyag-kibocsátás harmadát a háztartásokban élők állítják elő Jelenleg a lakossági szektor áramigénye nő a leggyorsabban, főként a légkondicionálók, a terjedőben lévő elektromos fűtési megoldások, valamint a szinte folyamatos számítógép-használat miatt. Az előbbiek miatt a legnagyobb – illetve a leginkább költséghatékony – megtakarítási lehetőség is a háztartásoknál jelentkezik.

A Magyarországon megtermelt áram mintegy 15 százaléka származik megújuló forrásból, vagyis aki hazánkban hálózati forrásból áramot vételez, alapvetően fosszilis fűtőanyaggal (vagy a megújulókénál szintén nagyobb CO2 kibocsátással rendelkező atomenergiával) termelt áramot fogyaszt. A felhasználás csökkentése így minden esetben mérsékli az üvegházgáz-kibocsátást. A három lehetséges fő irány az energiatakarékosabb háztartási berendezések használata (elsősorban a nagyfogyasztók – hűtő, sütő, mosógép – esetén), a fölösleges használatok elkerülése, illetve a háztartási napelem felszerelése. A napkollektor (napenergiás vízmelegítő) a használati meleg víz előállítására képes, segítségével a hőenergia-fogyasztás mintegy 20 százaléka takarítható meg. 20 négyzetméternyi napelem-felülettel – ami, ahogyan a neve is mutatja, áramot termel – egy átlagos fogyasztású családi ház áramszükséglete előállítható, vagyis az áramszámla „lenullázható”. A nagyfogyasztók (a háztartási eszközök, mint a hűtőszekrény vagy a mosógép) energiatakarékosra cserélésével összesen nagyjából 15-20 százalékos megtakarítás érhető el.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek estében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.