Fogadj örökbe egy városi zöldterületet!

Publikálva: 2022.09.10.

Aki elefántot vagy törpevízilovat fogadna örökbe – persze csak jelképesen –, az a Fővárosi Állat- és Növénykertnél jelentkezhet –, de mit tegyen az, aki egy gazdátlannak tűnő, néhány tenyérnyi vagy pár négyzetméteres földdarab gondozására, zöldítésére vállalkozna? A budapesti Főkertnél egy virágbolt volt tavaly az első jelentkező, és a kezdeményezés, amelynek révén virágágyássá változott egy forgalmas út és egy hasonlóan nagy terhelésnek kitett járdaszakasz közti „senki földje”, azóta kisebb mozgalommá nőtte ki magát.

Léteznek hasonló célú, alulról jövő kezdeményezések is, a Civil Zöldítők Egyesülete például évek óta szervez közösségi növényültetésekhez kapcsolódó örökbefogadásokat (az utóbbi jellemzően az előbbi időbeli kiterjesztése, és sokszor forrásszerzésre is szolgál). A hasonló akciók mozgatórugója egyrészt a feladat kiszervezése és a hatókör megtöbbszörözése az önkéntesek munkájának becsatornázásával. Másrészt viszont – és talán ez a fontosabb – az a motívum, amelyet Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott meg a Kis hercegben: „Mert ő az, akire búrát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.” A felelősségről van szó, az érzékenyítésről, a felelősségvállalásról (a leggyakrabban idézett mondatok a regényből: „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért.”). Arról, hogy az ilyesfajta örökbefogadás nem tulajdonjogot ad, hanem tennivalót, bevonódást és elköteleződést.

Meg arról is, hogy ezek a zsebkendőnyi zöldek milyen értékes ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak nekünk. Felfogják a port, párásítják és hűsítik a levegőt, szűrik a zajt, megkötik a szén-dioxidot és friss oxigént termelnek. Maga a növényvilág működik így: a növények a levegő szén-dioxidjából a Nap energiája segítségével állítják elő azokat a szerves molekulákat és vegyületeket, amelyekből az élővilág felépül. És működés közben pont azt teszik, amire az ember a maga csúcstechnológiájával is csak korlátozottan nagyon drágán és kis hatékonysággal képes: szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, és elraktározzák a szervezetükben a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázt. Megfizethetetlen szolgálat, amelyért igazán nem túl nagy ár az a heti néhány órányi aktív szabadidő, amennyi ráfordítást igényel.

Mindez természetesen nem csak Budapesten zajlik. Cegléd városa például már 2009-ben elindította a saját zöldterület-örökbefogadási programját cégek, intézmények, szervezetek, családok, magánszemélyek számára, amely 2021 óta kibővítve folytatódik. A projekt egyúttal verseny is, a legszebben rendben tartott zöldsávokat, ágyásokat, cserjesorokat díjazzák. Miskolc pedig az idei évben innovatív madárodú-örökbefogadást indított: a hangsúly itt is egyfelől a bevonódáson van, másfelől pedig a madarak által biztosított ökológiai szolgáltatásokon: szárnyas barátaink rengeteget tesznek a városi zöld növényzet jólétéért és egészségért, hozzájárulva egy fenntarhatóbb, füstmentesebb városi környezethez.

Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és széndioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva –nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járulunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen,

A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén van lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!