Közlekedés

Publikálva: 2021.05.18.

A személyes, illetve háztartási szén-dioxid kibocsátásra vonatkozóan az egyik legnagyobb, kizárólag a fűtéssel összemérhető nagyságrendű tétel az autós közlekedés, elsősorban a robbanómotorokban elégetett fosszilis üzemanyag (benzin, dízelolaj, LPG, CNG) égéstermékei miatt*. A mértéktelen autóhasználat nemcsak a klímaválság fokozásáért, hanem egyedül Magyarországon évente százezres nagyságrendű – légúti, szív- és érrendszeri, illetve daganatos – megbetegedésért is felelős. Megtakarítási, ártalomcsökkentési lehetőség a ritkább autóhasználat, a kisebb fogyasztású, hibrid vagy elektromos autó, a kombinált közlekedés (P+R, autó+kerékpár), illetve az autózás elhagyása. Bárhova indulunk, szinte mindig létezik kevésbé ártalmas alternatíva: ha összehangoljuk az utazást és többen megyünk egy autóval, csökken az egy utasra jutó kibocsátás, de még jobb, ha a rövidebb utakra a kerékpárt vagy a gyaloglást választjuk.

A mindennapi közlekedésnek is van – kilométer-arányosan viszonylag pontosan számolható –károsanyag-kibocsátása, amelyet kerékpározással, gyaloglással, illetve az otthon és a munkahely/iskola közötti távolság csökkentésével mérsékelhetünk. Minden döntésünk hatással van a klímára, az is, hogy hova költözünk, milyen munkahelyet választunk, stb. Egy átlag magyar naponta másfél órát tölt utazással. Gyakran nem csak a szén-dioxid kibocsátás, de a költség-haszon számítások is azt mutatják, hogy érdemes – akár átmeneti, néhány éves időtartamra is – a munkahelyhez közelebbi lakást, vagy fordítva, a sok egyéni szempontnak megfelelő lakáshoz közelebbi munkahelyet választani, az autóval történő napi ingázást pedig (mint a legdrágább és legkevésbé fenntartható megoldást) kerülni.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek estében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.