Az ablakon át szöknek ki súlyos tízezrek a pénztárcánkból

Publikálva: 2022.09.10.

Akár a környezet és a klíma megvédése, akár mondjuk a rezsiszámla csökkentése a cél, mindenképpen elgondolkodtató, hogy egy átlagos magyar háztartás másfélszer annyi energiát fogyaszt – jellemzően fűtésre –, mint például az osztrák. A különbséget sem az életszínvonalban, sem a szokásokban megmutatkozó különbségek nem magyarázzák. Az ok a hazai lakóépület-állomány alacsony energiahatékonysága. A jó hír az, hogy létezik megoldás az energiapazarlás ellen!

Egy azonos alapterületű hagyományos, illetve egy energetikailag korszerűsített – azaz hőszigetelt falazattal és nyílászárókkal, hatékony fűtéssel fölszerelt – lakás energiaigénye között 50 százalék is lehet a különbség, ami a számlák felől nézve annyit jelent, hogy ennyivel csökkenhetnek az energiára fordított kiadásaink egy jól sikerült energetikai korszerűsítés nyomán.

A milliós összegekbe kerülő nagyfelújítás természetesen nem mindenkinek reális opció. Ugyanakkor léteznek sokkal kisebb büdzsével elvégezhető, de szintén érzékelhető eredményt hozó beruházások, és olyan házi praktikák is, amelyekkel az energiapazarlás mérsékelhető.

Általánosságban is igaz, hogy a legtöbb energia az ablakon szökik ki, vagyis amikor egy háztartás CO2 kibocsátásának csökkentése a cél, a megoldáskeresést errefelé érdemes kezdeni. A nyílászárók cseréje szintén a húzósabb tételek közé tartozik, de van alternatívája. Egyrészt a hagyományos ablakokba is lehet hőszigetelő üveget tetetni, másrészt sokszor a légrések megszüntetése is sokat segít egy utólag felragasztott vagy az ablak fájába belemart résbe illesztett szigetelő csíkkal.

A hőszigetelő üveg a gyakorlatban két- vagy háromrétegű üvegezést jelent, a rétegek között légritka térrel vagy nemesgázokkal, a leggyakrabban kriptonnal vagy argonnal. A jó minőségű szigetelt nyílászárók hőátbocsátása nem nagyobb, mint a falaké, ami a hőfényképeken jól látszik.

Lényegesen egyszerűbb, de szintén hatékony, ha a fűtési szezonban a hagyományos ablakok két szárnya közé egy szigetelő párnát illesztünk. A lényeg, hogy a nyíló és a fix ablakkeret között a levegő ne tudjon szabadon közlekedni, magával sodorva a belső meleg egy részét.

Ami pedig a pénztárcának nyereség, annak a környezet is örül, hiszen az el nem használt energia szén-dioxid-kibocsátása a legkisebb.

Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és széndioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva –nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járulunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen,

A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén van lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!